2010. augusztus 3-án a „Bentanyócban” fesztivál megnyitó ünnepsége zajlott a Művészkertben.

Az eseményen, mely a Tavaszmező-Művészkert roma-magyar civil kezdeményezés szervezésében jött létre, megjelent dr. Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere is. Méltatta a kerület értékeinek megőrzésére irányuló civil kezdeményezések erejét és beszámolt arról, hogy az Önkormányzat is megtette, amit ez ügyben vállalt. A megnyitó ünnepséget M. Szűcs Ilona, a nemrég elhunyt festő-és éremművész műtermében rendeztük, ezüstérmes móri Ezerjóval és a szigetszentmiklósi Gere Pékség réteseivel kínálva a vendégeket.

A Polgármester urat M. Szűcs Ilona egy –„Józsefváros” címet viselő-bronzérmével ajándékoztuk meg, hogy emlékeztessük, a kerület művészei és művészeti élete továbbra is figyelmet érdemel. Az esemény kedves emlékéül szolgáltak a látogatók számára - a „Bentanyócban” meghívóját idéző-, színes virágokat, illetve a Műteremház homlokzatát, valamint a műtermek vadszőlővel befuttatott ablakait ábrázoló kerámia hűtőmágnesek, Martsa Piroska szobrászrestaurátor és művészbarátai tervezésében és kivitelezésében.

Az eseményen a közel 70 külföldi és hazai vendég között jelen voltak a Képzőművészeti Lektorátus, valamint a KÖH és a Fővárosi Pedagógiai Intézet munkatársai is. Kifejezték, hogy nagyon szeretnék, ha ez a különleges hely és a gyűjtemény továbbra is megőrződne, hiszen hozzájárulhatna a kerület kulturális színvonalának fejlődéséhez.

2010. szeptember 19-én délután a Műteremház ismét megnyitotta kapuját a KÖN -Kulturális Örökségek Napjai- alkalmából. A szobrászműteremben alkalmi előadótermet rendeztünk be, és Martsa Piroska szobrászrestaurátor három előre meghirdetett időpontban vetített képes előadást tartott a műterem múltjáról, jelenéről, terveiről.

Az eseményt több mint százan látogatták, a szobrászműterem nem is tudta befogadni egyszerre a vendégeket, sokan kívül rekedtek. Számukra a Martsa-unokák tartottak vezetést a festőműteremben, ahol M. Szűcs Ilona festő- és éremművész alkotásai mellett a nemrégiben itt zajló gyakorlati tanfolyam eredményeit is bemutattuk. Az ELTE művészettörténet-szakos hallgatói ismerkedtek egy héten át a képzőművészet materiális oldalával, s néhányuk Botticelli és Matisse-másolatát még meg lehetett tekinteni a műteremben. 

A vendégek reakciói sokszor meglepőek voltak, hiszen mi, akik itt élünk, természetesnek találjuk a műhelymunka sajátos világát. A látogatók nagy része elfogadta és érdekesnek találta, hogy például az ülőalkalmatosságok sokfélék és különböző stílusúak, hiszen onnan szereztük be őket, ahonnan tudtuk, de volt olyan, akit ez borzalommal töltött el és kifogásolta hogy a székeink nem egyformák.

Nos, a művészet nem a kockairodák és kockabútorok világa, az egyformaság ellen minden porcikánk tiltakozik. Minket ez a fajta elvárás alaposan megriasztott! Hogyan találjuk meg a kontaktust az olyan emberrel, aki az egyediséget borzasztónak találja?

Mindent összevetve azonban az esemény jól sikerült és a látogatók pozitív benyomásokkal távoztak, legalábbis nekünk ezt mondták...